Paraszimpatolitikum
Gyártótól függően 0,5 vagy 1 mg/ml.
Elkészítés: 0,5 mg/ml · 1 mg/ml
Tünetekkel járó bradycardia – felnőttek
- 0,5 mg i.v./i.o.[1]3–5 percenként, összesen max. 3 mg-ig · 0,5 mg/ml · = 1 ml
Hatástalanság esetén – adrenalin-, ill. izoprenalin-infúzió fecskendőpumpával vagy pacemaker (transcutan ingerlés áthidalásként a transvenás ingerlésig). Szívtranszplantáció után atropin nem adható – magas fokú AV-blokkot, akár sinusarrestet is kiválthat (helyette aminofillin). Magasabb fokú, széles QRS-sel járó AV-blokkban atropin nem adható – hatástalan, a blokkot súlyosbíthatja.
Ellenjavallatok
- Sürgősségi javallatban nincs abszolút kontraindikáció.
Megjegyzések
- Zárt zugú glaucoma, tachyarrhythmia, myocardialis ischaemia – az előnyöket és a kockázatokat mérlegelni kell.
- A < 0,5 mg-os dózisok (felnőtteknél) paradox bradycardiát okozhatnak.
- Gyermekek – egy osztrák (AT) atropin-szulfát-készítmény alkalmazási előírása szerint (06/2026-os állapot) bradycardiában 0,02 mg/kg i.v. vagy i.o., minimális dózis 0,1 mg, maximális egyszeri adag 0,5 mg (serdülőknél 1 mg) – megegyezik az ERC 2025 (gyermekek) 20 µg/kg-os, max. 0,5 mg-os ajánlásával. Izomrelaxáns hatásának antagonizálásakor ugyanezen alkalmazási előírás szerint 0,02 mg/kg, legfeljebb 0,6 mg.
- Szervesfoszfát-mérgezésben (foszforsav-észterek) lényegesen nagyobb dózisok szükségesek – egy osztrák (AT) atropin-szulfát-készítmény betegtájékoztatója szerint 2–4 mg i.m., súlyos esetekben i.v. Gyermekek – ugyanezen készítmény osztrák (AT) alkalmazási előírása szerint (06/2026-os állapot) 0,05 mg/kg i.v. vagy i.m., 10–30 percenként ismételve, amíg a tünetek le nem csengenek – konzultáció a toxikológiai információs szolgálattal (lásd Toxikológia).